Azbej Tristan: A modern mártírok vére a nyugat lelkiismeretét is terheli

2025. április 28. 12:21

A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon.

2025. április 28. 12:21
null

A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. Százmilliók élnek meg mindennapos fenyegetést. A Hungary Helps 2017 óta több mint 55 országban, 110 milló euró értékben nyújtott segítséget keresztény közösségeknek. A legtöbb keresztényt Nigériában gyilkolják meg, Azbej Tristan államtitkárral tapasztalatairól beszéltünk.

Kapcsolódó vélemény

undefined

Szilvay Gergely

Mandiner

Idézőjel

Ferenc nem reformpápa volt, hanem káoszpápa, aki imádott első lenni bármiben, és rendrakás helyett rendetlenséget hagyott maga után.

Tavaly 4476 embert gyilkoltak meg Jézus Krisztusba vetett hite miatt a legnagyobb keresztényüldözéssel foglalkozó szervezet, az Open Doors adatai szerint. Csak Nigériában évente több hívőt ölnek meg, mint a világ többi részén együttvéve. Ide ment április elején segítséget nyújtani a Hungary Helps magyar delegációja, amelynek tagjai komoly kockázatot vállaltak: Maidugurui-ig, a Boko Haram terrorszervezet szülővárosáig merészkedtek. Azbej Tristan, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárral nigériai tapasztalatairól beszéltünk. 
Először is tisztázni kellett, hogy fontos kimenni Nigériába”, kezdi Azbej. Csak ebbe az országba egymilliárd forintot is meghaladó összértékű támogatást juttatott el a Hungary Helps Program.

Ezt is ajánljuk a témában

 „Budapestről lehetetlen lenne megmondani azt, hogy Nigériának egy mindentől elzárt és terrorszervezetek által félig uralt területén mire van szükség”, mondja. 

Ráadásul a pénz nem minden: „Küldetésünknek van egy értékelvű, sőt, egy szellemi, lelkületi erőssége. Az, hogy mi összetartozást is kifejezünk, és a segítségnyújtásunk nem korlátozódik például egy banki tranzakcióra. Mindkettő esetében nagyon fontos a helyszíni tapasztalat és helyszíni jelenlét. Valamint az egésznek a lelkületi erejét csak személyesen lehet átadni. Azt az érzetet oldani, amit az üldözött keresztény közösségek szerte a világban éreznek, hogy amellett, hogy szenvednek, általában terrorszervezetek által, semmi figyelmet nem kapnak meg a nyugati világtól. Ezt csak úgy lehet lebontani, ha az ember odamegy hozzájuk.

Ezt is ajánljuk a témában

A komoly kockázatokat rejtő út megtervezése másfél évig tartott.

 „Nigéria talán a legveszélyesebb helyszín, ahol támogatást nyújtunk. A Boko Haram, és más terrorszervezetek rémuralmuk alatt tartják Észak-Nigéria jelentős részét. Sőt már az ország középső részéből is naponta kapunk híreket, hogy szélsőséges pásztortörzsek jellemzően keresztény földművelőkre támadnak. Az ott tartózkodásunk hetén hatvan embert öltek meg a tudomásunk szerint”, meséli Azbej. 

Azonban nem az életveszély az egyetlen kihívás, amivel szembe kellett néznie a delegációnak.

 „A közúti közlekedés majdnem kizárt az infrastruktúra hiánya meg az útonállók, emberrablók jelenléte miatt. A bátorság és vakmerőség között vékony vonal van. Olyan tervet kellett megalkotni, ami alapján azt mondhatjuk, hogy kezelhető a kockázat, és a szakmai haszon meg az üzenet közvetítése miatt megéri.” 
Az üldözött keresztények azonban ilyen szélsőséges körülmények között sem tagadják meg hitüket.

Kapcsolódó vélemény

undefined

Bartus László

Amerikai Népszava

Idézőjel

A Keresztapa című film nézői ebből már tudhatják, hogy az egész látogatást, a pápa másnapi halálát, Parolin bíboros koordinálta.

 „A mártír egyháznak hihetetlen erős tanúságtételeit látjuk a modernkori mártírok között. Halálra kínzott emberek, akik nem adták fel a hitüket, nem tértek át.” Azbej egy konkrét, bár nem nigeriai esetről mesél: 

Engem megérintett nagyon, amikor egy burkinai házaspárral találkoztam, egy protestáns lelkésszel és a feleségével. Őket iszlamisták elfogták. A feleség várandós volt. Együtt vállalták a kínzást, amiből megmenekülhettek volna, hogyha megtagadják Krisztust, és áttérnek muzulmán vallásra. Nem tagadták meg, vállalták a kínzást, a kínzások közepette el is veszítették magzatukat. Túlélték, de bármire készek voltak a hitük megőrzéséért.


Ez egy kirívó példa”, mondja Azbej. „De amikor egy karácsonyi szentmisére a templomba motorokon gépfegyveres terroristák mentek be, és vérengzést tartottak, a következő vasárnapon a szentmisére annyian jöttek még a környező falvakból is, hogy be se fértek a templomba. Tehát nem elrettentette őket a veszély, hanem még büszkébben vallották meg a hitüket”. 
Aki csak egy pillantást vet a számokra, komoly félreértések áldozata lehet, hiszen a társadalom fele kersztény vallású. Hogy lehet hát mégis ekkora a probléma? 

Nem mindenki érti, hogy lehet ilyen erős a keresztényüldözés Nigériában. Hiszen, a kereszténység ott nem kisebbség, 200 milliónál is többen élnek az országban, és fele-fele a keresztény és muszlim”. Földrajzilag Nigéria déli része keresztény többségű, az északi rész muzulmán többségű.

 „De a társadalom muzulmán vallású része egyre nagyobb mértékben radikalizálódik”, mondja Azbej. 

Ezt nem feltétlenül az eszme hajtja, hanem a kilátástalanság. Viszont az olyan szervezetek, mint a Boko Haram, nagyon jól finanszírozottak külföldről. Ezért a kilátás nélküli muzulmán fiataloknak nem csak egy eszmét adnak, hanem gyakorlatilag megélhetési forrást is”. 

Ennek a terrorszervezetnek a szülővárosába, Maidiguruiba ment el a magyar delegáció, és osztott élelmiszersegélyt a belső menekülteknek. 

Nagyon erős a társadalmi támogatottsága, folyamatos a Boko Haram utánpótlása. Több tízezer embert öltek meg, miattuk menekültek el kétmillióan”, mondja Azbej. 

„Az erőszak és az iszlamizmus pedig halad az ország közepe felé. Így már olyan középső övbeli államokban is az iszlamista terror felütötte a fejét, sőt pusztít, amelyeknek egyébként keresztény a többsége. Ahol teret nyernek ezek a terrorszervezetek, ott a következő törekvésük az, hogy a saría jogrendet bevezessék. Több állam is van, amelynek hivatalos jogrendje a saría”.
És mi az, amit a Hungary Helps adhat? – „Azt tapasztaljuk, hogy amikor egy támogatási helyszínre eljutunk, a túlélők vagy válságban élő emberek részéről másodlagossá válik a támogatásnak a mértéke. Egy nagyon erős érzelmi reakciót vált ki az, hogy elmentünk oda. 
Azt tapasztaltam, hogy néha szinte nem is az elszenvedett veszteség okozza a legnagyobb fájdalmat, hanem a magukra hagyatottság. Az az érzés, hogy egyedül vannak. Ez a reménytelenség érzése. Ezért szoktam vállalkozni, és buzdítom a kollégákat is arra, hogy a kényelmetlen, nehéz, hosszú, sőt, néha veszélyes utakat is tegyük meg. Mert az Isten áldása, hogy olyan munkánk van, hogy egy egyszerű odalátogatással már embereknek az életén változtatunk. És hogyha ilyen apró dologgal emberek életén tudunk változtatni, akkor kutya kötelességünk felvállalni.

Azbej Tristan egy megrázó észak-iraki találkozásról mesél a szülőföldjükről elűzött ninivei keresztények egyik érsekével.

 „Amikor az Iszlám Állam feldúlta az otthonaikat, megöltek embereket, közülük több százezer embert elűztek őseik földjéről, akkor nagyon nagy volt a veszteségük, mély a szomorúságuk. De igazán méllyé a gyászukat az tette, hogy ők arra számítottak, a nyugati keresztény országok segítségükre sietnek.” 

A síita sorstársaiknak esetében Irán lépett közbe, a szunniták megmentésére az öbölállamok érkeztek, ők pedig a nyugatban bíztak, hiába. A ninivei érsek így fogalmazott, „a nyugati keresztény országok a CNN-en keresztül nézték végig, ahogy a minivei keresztényeket lemészárolják”.
Van egy ilyen csalódás az üldözött keresztényekben”, mondja Azbej. „Ehhez képest, amikor mi, mint magyarok elmegyünk hozzájuk, akkor kitörő örömöt és túláradó hálát mutatnak az irányunkba.” 
Azonban nem élnek álomvilágban. – „Látják, ahogy a nyugati keresztény ember elkényelmesedik, a társadalmak föladják a kereszténységüket. És azt is pontosan látják, hogy még akár 100 évvel ezelőtt is az európaiaknak Afrika a missziós területe volt, most sokszor az európai templomokban afrikai papok szolgálnak, mert nincs hivatás. Tehát gyakorlatilag Európa vált az ő missziós területükké. Sokszor találkoztam Közel-Keleten is, Afrikában is azzal a megindító jelenetsorral, amikor odamentünk mi, mint üldözött keresztényeket segítő program, és ehhez képest ők imádkoztak a mi hitünkért.
Azbej Tertullianus egyházatyát idézi: „A mártírok vére az egyház magvetése. – Ez látszik most is.” 
 

 

***

 

Nyitókép:Hungary Helps

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
llnnhegyi
2025. április 28. 15:16
Azbej Trisztán a Csád-ii kalandor,bujtogato.
csapláros
2025. április 28. 15:01 Szerkesztve
„A mártírok vére az egyház magvetése. – Ez látszik most is.” ... Ebben nagy igazság van. DE itt van az is, hogy a 40 év kommunista diktatúra egyrészt, másrészt a nyugati liberalizmus agresszivitása a kommunizmus agresszivitásával szemben részben közömbössé, részben türelmetlenné teszi az európai népeket a kereszténységgel, nemcsak mint vallással, DE mint KULTÚRÁVAL is szemben. Különösen a hazai balliberális a fürdővízzel a gyermeket (dialektika, logika, esztétika, filozófia, stb.) kiöntő, liberálnácivá korcsosult, álbalos, vulgármaterialista ellenzékünk okoz megütközést az olvasóban, mert éppen ők hallottak, tanultak a korai kereszténység kommunisztikus jellegéről, a filozófiai miben létéről, illetve az ÉRTÉKEIRŐL akár a hétköznapokban, akár a világ fejletlenebb (törzsi civilizációs) részét tekintve. ezért azután kiveszett belőlük az ELFOGADÁS és a TÜRELEM is a vallásosok iránt, mételyként fertőzve a társadalmat. Szerencsésen a magyarság elég ellenálló velük szemben.
llnnhegyi
2025. április 28. 14:24
A Trisztán az iroda mártír!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!